Kabátka újratöltve

Szeretek turkálni,ez nem új hír. Az már annál inkább, hogy sokkal jobban szeretek Anninak kincseket gyűjtögetni, mint magamnak, gondolom ez ilyen anyai "betegség". A minap is, kilósban járva találtam ezt a kis Monsoon (kedvenc!!!) szőrmekabátkát.
Az elvem, hogy ragaszkodom a természetes anyagokhoz, nos ez egy területen nem érvényes, ezek pedig a szőrmék. Persze nem túl következetes, mert a cipőkben például csak a bőrt bírom elviselni, de ezzel nagyban eltértem a témától.

Szóval adott a kis kabát, igénytelen, stílustalan kis műanyag gombokkal. Én ezt a darabot sokkal fényűzőbbnek képzeltem el, ezért gondoltam, átalakítom.

Először is alaposan kimostam és miután megszáradt, egy viszonylag erős, de sűrű kefével végigkeféltem, hogy az összeállt szálak újra pihe-puhák legyenek.


Leszedtem a régi gombokat, és a régiségek között tárolt csodálatos vintage kagylógombokat tettem a helyükre. Igyekeztem mindenre odafigyelni, ezért a cérnáknál is a régiségek között keresetem. Megfordult persze a fejemben, hogy a gyerekruhák nem véletlen készülnek így, mert a gombok hajlamosak elveszni, de mivel úgyse játszótérre fogja felvenni jövő karácsonykor a lányom, hát gyorsan túl is tettem magam rajta.

Aztán az is eszembe jutott, hogy a szőrme nekem erősen összefügg a strasszokkal, a csillogással és bevillant, hogy én valamikor kaptam valakitől (elnézést, de már nem emlékszem, ha olvasod, köszönöm!) egy strassz pillangót. Szépen felvarrtam a gallérra, és mivel belesüllyed a puhaságba, nem fogja zavarni hordás közben a kis makimat. Ő szemmel láthatóan nagyon érdeklődik minden után, ami így ragyog. Igazi csaj.

Voilá,kész az alkalmi kabát, amilyenje senkinek nincs és amit tíz percbe telt rendbe hozni. Az ördög a részletekben rejlik.

Az oldal betöltése után kicsit várjatok és akkor legalul láthatóvá válik a bizonyíték, videó formájában...az ujjacskájával piszkálja a pillangót, ami teljesen elvarázsolta az én szarka-lelkű kislányom.♥