Papíron és textilen is kipróbáltam. A papír ötlete menet közben jött, mert a hideg kávéba áztatott csipkét papír törlőre tettem ki, hogy foltosan szívja vissza a színt, nem akartam, hogy egyenletes legyen. Összegyűrt papírtörlőn csak ott szívta ki, ahol hozzáért a papír...
Aztán a papírtörlőre kis nescafe granulátumot szórtam,ami a víz miatt márványosan szétfutott, és imádtam a hatását.
A papírtörlőket a fűtőtesten szárítottam meg, a csíkok a fűtőtest bordái miatt alakultak ki ott gyorsabban száradt.
Gondoltam, hogyha a papírtörlő ilyen jól néz ki, kipróbálom DIPA kartonnal is, a formalyukasztómmal nyomtam címke formát és beletettem a kávéba. Pár perc alatt elázott annyira, hogy nem mállott még szét, de a szélét jól felmarta, úgyhogy kivettem és a fűtőtesten szárítottam meg.
Tapasztalataim szerint annál "szebb" a hatás, minél hirtelenebb a száradás,
A csipkék szélén sötétebb, ahogy látszik, és amúgy is, teljesen kiszámíthatatlan és szabálytalan az eredmény.
Tényleg olyan lett, mint ami már jó régi és mindenki összekente.
A folyamat visszafordítható, egy alapos mosással hófehér lenne megint, ezért mosni való textilekre nem ajánlom, de olyanra, ami nem lesz mosásban, mindenképp!
Ezeket a csipkéket az ünnepi asztalunkra szánom majd poháralátétnek, így ha véletlen vörösbor foltos lenne, szerintem az is csak tovább dobna rajta ezek után.
A papírnál száradás után némi hullám maradt, amit vasalóval oldottam meg, és mivel korábban a gondatlanságom miatt felolvadt némi műszál és keményítő a vasaló talpára, ez a vasaláskor fekete szemcsék formájában jelent meg. A nagyobb foltokat a nedves felületre szórt granulátum feloldódása utáni elmaszatolással oldottam meg.
Az utolsó képen a teljesen véletlenül tökéletesen a képbe és stílusba illő sandiland kitűzőm,amit ma hozott a posta!
Andi munkáit ITT találjátok!
