 |
| A kiindulási állapot |
Az úgy volt, hogy ez a lámpa nagyon megtetszett nekem a vaterán és mivel nagyon olcsó volt, 1600 Ft mindennel együtt, működőképes állapotban, lecsaptam rá. Bár eleinte csak a lámpatestben láttam fantáziát, mivel esztergált, festhető kedvem szerint, később jött a megvilágosodás, hogy tulajdonképpen az ernyő formája pedig teljesen alkalmas a kerek csipkéim újrahasznosításához.
A képeken látszik, hogy az eredeti ernyő vállalhatatlan állapotban volt, le is vágtam a vázról, vigyázva, hogy az alapozás sértetlen maradjon. Az ilyen ernyőknél a keretre végig pamut szalag van tekerve, amihez hozzá van varrva az ernyő, hogy ilyen szépen kifeszüljön.
Ezt mindenképpen javasolt megtartani, és ha tönkre van menve, egy ragasztópisztoly segítségével rögzíteni egy jó hosszú szalag egyik végét és újra tekerni. Nagy segítség.
Az ernyő alja hullámos, és a méret adta magát, hogy onnan kezdjem a munkát, így szépen odaillesztettem az első kis terítőt és mivel teljesen jól passzolt, fel is varrtam először az alsó vázhoz, ami be van tekerve, és utána végig az oldalsóhoz is odaöltöttem.
Könnyebb lehet, ha az ember az első terítőnél a keretre hajtja a túl lógó részeket és azokat ölti össze a kifeszülővel. Később a terítők mintája alapján lehet dönteni, hogy hajtsunk vagy ne, és ha nem,melyik minta kerüljön "felülre", melyik kapjon hangsúlyt.
A terítőket érdemes kikeményíteni a munka megkezdése előtt, mert sokkal könnyebb látni, valójában mekkora és mennyire lehet nyújtani, húzni deformálódás nélkül.
NE kezdjünk bele, ha nincsen türelmünk, ha rossz a kedvünk és sorolhatnám, mert nagyon bogarászós, lassú, aprólékos munka, több napba is telhet, az ernyő méretétől függően, de mint egy nagyibb hímzésnél, a végeredmény majd bőségesen kárpótol.
A körök értelemszerűen fognak lyukakat is hagyni egymás között, hiába törekszik az ember a maximális fedésre, ezeket darabokra vágott vagy kisebb csipkékkel fedhetjük le.
Teljesen kifeszíteni akkor érdemes, amikor a felső peremnél rögzítjük, ott célszerű jól meghúzni az egészet, mert elvileg a függőleges drótokon tud mozogni az anyag.
Felül ugyanúgy be van tekerve a keret, áthajtjuk rajta a csipkék szélét és levarrjuk a kifeszített részhez a felső peremen áthajtva.
Ha elkészült, fújjunk egy nagyot. Veregessük meg a vállunkat, mert az egészben ez volt a legnehezebb munka, innen kezdve jöhet a szórakozás.
Én természetesen nem tudtam kivárni a teljes elkészülést, mert muszáj volt beüzemelnem, hogy lássam, milyen a látvány.
Először egy kis teljesítményű takarékos izzót tettem bele, ami ráadásul tejüveg körte is volt, egyáltalán nem vetett árnyékot az ernyő.
Ám amint kicseréltem egy víztiszta körtére, nagyobb teljesítménnyel, varázslatos árnyékokat kaptam az egész szobában.
Jöhet hát a lámpatest kezelésbe vétele.
Az első dolog, hogy szét kell szedni az elektromos részt, hogy csak a nyers fa maradjon a festéshez.
Ennek az első lépése, hogy a lámpa alján levő rögzítő csavart, ami a vezetéket szorosan fogja, kicsavarjuk egy lapos csavarhúzóval.
Ez az elem lehet műanyag is, amint látjuk, bár megmondom őszintén, eddig még csak fémből láttam. Ha műanyag van rajta, nagyon óvatosan a csavarhúzóval, mert olyan puha anyag ez, hogy azonnal tönkremegy és nem tudjuk visszazárni többet az életben soha.
A kapcsoló felett célszerű elvágni a vezetéket.
Ha ez megvan, akkor már csak ki kell tekerni a foglalat nyakánál levő menetes csavart és felfelé ki lehet húzni az egészet.
Lusta nő lévén nem szeretek csiszolni és a lakásban pláne nem, télvíz idején pedig ide szorulok az ilyen munkákkal (is). Ezért festek alapozóval.
Így nem kell csiszolni és a festék megtapad rendesen, míg alapozó nélkül az előző festék és lakk rétegeken előbb-utóbb elcsúszna az egész.
Dupla réteg alapozót használok, festéket nem is.
A TRILAK Trinát univerzális MATT fehér alapozó vált be a legjobban, aminek egy doboza 9 nm-re elég és olyan 2000 Ft körül van.
Száradás után P60-as csiszolópapírral kicsit leszedtem az élek mentén, hogy kopottas hatása legyen, de mégse annyira...ezt a lépést lehetetlen elrontani.
Villamossági üzletben vettem egy vezetéket, amin már rajta volt a villás dugó és a kapcsoló, valamint egy foglalatot, amin volt egy db ernyő rögzítő tárcsa. Sosem értettem, miért csak egyet adnak hozzá, ha egy másik is kéne nekem, mondjuk,amivel rászorítom az ernyő peremét erre az elsőre, akkor ahhoz vennem kell egy másik komplett foglalatot is, 500 Ft-ért.
Inkább fogtam magam és itthon levettem egy nem használt lámpáról.
A szerelék ára kompletten 1200 Ft volt.
A "villanyszerelés kezdőknek" című lecke következik:)
A vezetéket behúzzuk a testbe. A végén van két ága a vezetéknek, a foglaltban pedig van egy kis belső elem, amiben két lyuk, két pici csavarral.
Az első lépés a foglalat rögzítése lesz a lámpatestre, amit én a másik, régi foglalat menetes csövével oldottam meg, ami egy apró kis csavarral volt az előző foglalthoz fogva (l. feljebb, a szétrobbantott régi szerelékek képénél).
A menetes csövet betekerjük a lámpatestbe, és rátekerjük a foglalat alját, azt a kis félgömb alakú részt. Ezt a fekete elemet ki kell venni belőle előtte.
A vezeték végén levő két drótot a kis csavarok segítségével rögzíteni kell a két lyukba, teljesen mindegy, hogy melyiket melyikbe.utána pedig az egész vezetéket alulról vissza kell húzni, amíg lehet, és alul a korábban említett csavarral rögzíteni.
Ezután lehet a foglalatra tekerni a hengeres részt, ami majd az izzót fogja, kattogni fog kicsit és nem lehet letekerni, ha már egyszer felkerül, mert ilyen racsnis megoldás jellemzően.
A hengeres részre jön a perem, erre ül majd ár az ernyő, és ha lehet kapni, vegyen mindenki egy másodikat is, amivel rá lehet majd szorítani.
A körte be és voilá, kész!
Nem egy elkészíthetetlen ördöngősség, de olyan ízt, színt és érzést ad, amit nem lehet elmondani. Olyan öröm nézni a fényjátékot a falon, olyan szép látvány.
Az egész munka bőven megéri, mindenkinek azt javaslom, hogy végjon bele és ha kérdése van, keressen nyugodtan!
Jó munkát Nektek! Remélem, megmutatjátok majd a saját verziótokat is!
