2015. július 25., szombat

A babák szülinapja 2015.

Az úgy kezdődött, hogy ugye megszállottan várom az alkalmakat, amikor kiélhetem a bennem élő dekoratőr hajlamaim. Ezért is vagyok úgy oda a karácsonyért, de szerencsére van ennek egy ellenpontja épp a nyár kellős közepén, ez pedig a két gyermekem születésnapja. Tehát jó ideje gondolkodtam már rajta, hogy miként kéne díszíteni a kertet maminál, ami elég uniszex és közben mégis muris, mivel pedig nem tudunk eljutni a tengerhez jó ideje, adta magát a dolog, hogy hozzuk házhoz a tengert.

Alaposan megterveztem a fejemben, hogy mit szeretnék. Nos, ez öreg hiba. Ami az ember fejében van, az nincsen. Az esemény előtt egy 3-4 nappal kezdtem érezni azt a fajta nyomást, ami már-már páni félelem, hogy itt pedig nem lesz szülinap, ha nem állok neki végre és fordítom át fizikai síkra a szellemi termékeimet.

Figyelgettem őket egész évben, mit szeretnek, minek örülnének, az ajándékok megvoltak. Viszont örök ellenségek vagyunk egymással a csomagolópapírok és én. Nagyon ritkán találok olyat, amire azt tudnám mondani, hogy "ez igen...".. Annának kivételesen találtam egy sötétkék alapon fehér pöttyöst, a pöttyök közepében rózsákkal, azzal teljes mértékben meg voltam elégedve, de Pittinek semmit...

Úgyhogy nekifogtam festeni. Háztartási csomagolópapír, egy kis dekor paint és a jó öreg gyümölcsös sör segítségével ez olyan cirka másfél óra alatt el is készült...viszont imádtam!


Utána került sorra a szintén jó rég tervben levő deszka palánk, a vasmacska motívummal, amit a telefonon google-iztam meg, hogy is néz ki igazából és szabad kézzel, előrajzolás nélkül festettem fel, ettől állati rusztikus lett...(van mire fogni a türelmetlenségem miatti hibáit...)
Készült még néhány tábla a kertben halomban álló bontott raklapok elemeiből, kicsit hasonlítanak az uszadék fára, nagyon megtetszettek. Szerintem máskor is fogom őket alkalmazni!


Az asztal, ami tulajdonképpen szintén csak egy halom raklap, árnyékba kellett, hogy kerüljön, ezért a körtefa alá telepítettem. A háttérben egy igencsak hanyag eleganciával kezelt fészer áll, úgyhogy ahhoz is próbáltam alkalmazkodni és így utólag a képeken fel sem tűnik.
Járkáltam körben a kertben és nézegettem, mit tudnék felhasználni és mire.
Így került be az a rengeteg régi használati tárgy a kompozícióba.


A raklapokat leterítettem, de ettől még a "foghíjassága" nem szűnt meg létezni, úgyhogy szükség volt egyenes felszínű dolgokra, amikre ténylegesen rá lehetett pakolni. Ezek lettek a patinás vágódeszkák mami konyhájából. Az egyik alá elrejtettem egy rég a fészernél rozsdásodó lábtörlő rácsot és azt kell mondanom, az lett a kedvenc darabom. A szívószálak és papír tasakok az Eztettem.hu-ról valók. A lámpások piacosok, a kábeldob a kertben eddig gurigaként szolgál a kicsik játékához. A gyertyatartók is piacosak, bár azokkal kicsit kellett foglalkozni. A rózsaszín zászló girland pedig évek óta visszatérő vendége a szülinapoknak.


A fehér sima papír poharak a TESCO-ból valók, hogy ne döntse fel őket a szél, duplán használtam őket, az alsóba tettem egy kis homokot súlynak, a másikat pedig beleállítottam, így elég stabil volt.


Ha hátat fordítunk ennek az asztalos kompozíciónak, akkor pedig ez a látvány fogad, szőlő fürtök alatti átjárás a medencéhez és hűsölés igazi asztalnál...


 Tudom, ez szentimentális dolog a részemről, de mit tegyek, ilyen vagyok...a gyerekeimért mindent megtennék, de melyik anya nincs ezzel így? Az a vágyam, hogy minden alkalommal sikerüljön lenyűgöznöm őket, amikor csak lehet, és mindezt nem a drága ajándékokkal, hiszen arra nincs is módom...Inkább kreatív megoldásokkal, amik mégis jelentenek némi élményt.

 Ezért gondoltam ki azt, hogy az ajándékokat egy kincses ládába rejtem, amit eldugok és amihez térképet rajzolok nekik. Azt kell mondanom, hogy imádták...
 Anna arcocskája pedig mindent elárult, amikor meglátta a feldíszített kertet.









2015. július 18., szombat

JÁTÉK és a nagy kérdés

Biztosan észrevettétek, hogy a blog mostanában kicsit mostoha gyerek volt, a facebook mindent vitt.
Ezen szeretnék most kicsit változtatni, úgyhogy lenne egy nagy kérdésem és nem maradnék adósotok a válaszért.

Egyszerű a dolog.
Azt kérem, írjátok le nekem, mivel tehetném érdekesebbé a számotokra a blogot? Vagy azt, miért nem olvassátok olyan szívesen?

Sokszor tapasztalom, hogy megosztok linket a facebookon is és csak nagyon kis százalékban nézitek meg az ottani eléréshez képest.
Nyilván ez a blog nem frissül olyan tempóban, mint a facebook oldal, ez tagadhatatlan, de ez a legkisebb probléma, ezen tudok a legkönnyebben változtatni. A cél azonban az lenne, hogy igazán értékes anyagokat kapjatok.

Tehát "játék"...
Ide, a blog poszt alá kommentelők között kisorsolom ezt a levendulás szettet, ami 3 db színben passzoló 8x10 cm-es zsákocskából áll.

A feladat pedig adott, várom a kommenteket!
A játék 2015. július 21. kedd 20:00-ig tart.

A játéknak nem feltétele a megosztás, de nagyon megköszönöm, hiszen mindannyiunk érdeke, hogy minél több meglátás érkezzen, ezáltal minél "színesebbek" lehessenek a jövőben az anyagok.



Macis könyvtámasz dekor paint softtal

Macis könyvtámasz...tipikusan olyan dolog, amiről nem is gondolod, hogy kell, amíg meg nem tudod, hogy van ilyen a világon...így voltam én ezekkel a darabokkal. Egészen másokból böngésztem a Galéria savarián, amikor rábukkantam ezekre a cukiságokra.

Azonnal tudtam, hogy ezek nekem kellenek, szükségem van rájuk a gyerekszoba-projekthez, mert a legújabb agymenésem az, hogy ideje kiköltöznünk apával a kis szobából, hogy végre teljes egészében a kicsiké legyen.

A képek alapján sokkal kisebbnek és gyengének tűntek, és a pár ára a nagyon csábító 1000 Ft volt, ami -lévén tömörfa- szinte semmiség.
Kicsit gondolkodtam, milyen színűek legyenek, végül a pentartos Dekor Paint Soft szürke színe mellett döntöttem. A nagy kedvencem a mandula árnyalat, de nem akartam, hogy minden ugyanolyan színű legyen, mert akkor előbb-utóbb vizuálisan összefolynak a dolgok.


 A felületük kezeletlennek tűnt, úgyhogy mindenféle lelkiismeret-furdalás nélkül álltam neki azonnal, mindenféle előkészítés (portalanítás persze kell!!!) nélkül egy ecsettel.
Amikor kész lett a festés két rétegben, akkor jött a kemény döntéshelyzet, hogy átlátszó vagy sötét wax kerüljön-e fel rá. Végül az átlászó wax mellett döntöttem, mert úgy tapasztaltam, a sötét wax akkor mutat igazán jól, ha vagy faragás, vagy bármilyen szintváltás van a felületen, ahová be tud "ülni" a sötét szín, mintha autentikus kosz lenne. Mivel ezeken a macikon csak az ecsetvonásokba ülhetett volna, így inkább lemondtam róla.

Érdemes megnézni a jobb felső képen, hogy milyen szépen elmélyíti a színt a wax. A bal oldali maci nem csak azért sötétebb picit, mert árnyékban van.


Ami a felületet illeti, nem csiszoltam meg, mert mivel gyerek kézben lesznek, ha jól sejtem szinte mindig, meg fognak szépen kopni maguktól, ahogy kell.
A waxot azért választottam, mert a "rugalmasabb" felülete miatt gyerekbarátabbnak éreztem, mint a lakkot. Ám tudni kell, hogy a wax selyemfényű felületet ad a matt festék után is, ezért ha a cél a matt felület, akkor mindenképpen vizes bázisú matt lakkot javaslok.


És hát a végeredmény...
Én nagyon szeretem, remélem, hogy hasonló sikere lesz a kicsik körében is.

2015. július 10., péntek

Where bloggers create 2015

Hello and Welcome for everyone!


This is my very first year here in Karen's challenge...I'm so excited and hope you'll like my craft room!

We have a very little flat in Pétfürdő (this is a little village in Hungary), where I live with my family, my husband, my little girl (4 ) and my baby boy (2).
Because of the size needed I a room at my friends home (see her paradise on earth HERE!), where the work goes much better.
One room, my room...filled with love, flea market treasures and some tiny tots.
Please, let me introduce U my whole life, my third child, the bardoczeva studio! 



I collect everything,what old, white is, textiles, furniture, paperworks, frames...everything what makes me happy. These pieces use I often as props to the pictures.







I had two old furniture several months ago, now I have only one, the One!:) Builded together an old chest of drawers, and an old "shelf" with fretworks. Repainted all the pieces with the color, named mandel, and voilá! I'm totally in love with my "new" dresser,










Vintage laces and doilies are alaways in the bottom of my heart,,,,
















Here are 2 "before" pictures:

Treasures, salvages, tiny tots everywhere....























I hope you enjoyed this tour!
If you liked it, please follow me on FACEBOOK, where almost every day gets something new!

CLICK HERE to see MORE PHOTOS -like these- in my flickr album, 
and please enjoy your visit of all the wonderful studios 
for the 
Where Bloggers Create 2015 Blog Party!

Természetesen nagyon nagy szeretettel köszöntöm a régebbi honi és velem egy nyelvet beszélő olvasóimat is! Ez a kihívás évek óta nagy kedvencem, viszont ez az első év, hogy a leskelődésen kívül részt is veszek benne. Sok mindent szerettem volna még megcsinálni, mire eljön az idő, természetesen a töredékét sem sikerült. Ennek megvan az a nagyon jó oldala, hogy van hová fejlődni jövőre, és egy jóval profibb anyaggal lesz lehetőségem kiállni.

Nézegessétek a képeket, és inspirálódjatok, én nagy szeretettel gondoltam Rátok "készülődés" közben, hiszen Nektek szántam a posztot, akik követitek a munkám nap mint nap.
Nagyon hálás vagyok mindenért!